Idősek Otthona

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 68. § (1) bekezdése alapján az idősek otthonában a napi 4 órát meghaladó vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. Továbbá ugyanezen paragrafus (2) bekezdése szerint az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható

Ellátási terület idősek otthona tekintetében: Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területe.

Feladatai:

• lakhatásról való gondoskodás 24 órás felügyelet mellett,
• ápolási, gondozási feladatok ellátása,
• napi legalább háromszori étkezés biztosítása,
• szükség szerinti ruházattal és textíliával való ellátás,
• egészségügyi ellátás biztosítása,
• mentálhigiénés gondozás biztosítása.

A lakosság körében igény van az ápolást, gondozást nyújtó szakosított intézményként működő idősek otthonára, mivel jelentős a száma azoknak az időseknek, akik számára életkoruk, egészségi állapotuk, szociális helyzetük miatt már nem elegendőek az alapszolgáltatás keretében biztosítható ellátások (az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, családsegítés, nappali ellátás).

Intézményben biztosítottak az éjszakai és nappali tartózkodásra szolgáló helyiségek:

• lakószobák, amelyek 2 – 3 – 4 ágyasak
• személyi tisztálkodásra szolgáló helyiségek: zuhanyzó, illemhely nemenkénti arányban
• étkezésre szolgáló ebédlő
• közösségi együttlétre, mentális gondozásra szolgáló társalgó
• az egészségügyi ellátás céljára orvosi szoba
• apartman részlegben 2-3 ágyas szobák saját vizesblokkal.

A feladatellátás keretében biztosítani kell az ellátott szükségleteihez, állapotához igazodó ápolási, gondozási feladatok, tevékenységek ellátását.

Az Idősek Otthonában folyó gondozási tevékenység olyan fizikai, mentális és életvezetési segítséget takar, amelynek során az igénybe vevő szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódban való részesítése keretében a hiányzó, vagy csak korlátozottan meglevő testi-szellemi funkcióinak helyreállítására kerül sor.

Ápolási tevékenység az Idősek Otthonában biztosított gondozási feladatok ellátása során közvetlenül felmerülő és az Otthon keretei között biztosítható, egészségi állapot helyreállítását célzó tevékenység.

A gondozási terv egyénre szabottan határozza meg az ellátásban részesülő állapotának megfelelő gondozási, ápolási, fejlesztési feladatokat és azok megvalósításának módszereit. A gondozási terv az ellátás igénybevételét követő egy hónapon belül kerül elkészítésre.

A gondozási terv eredményességének feltétele az ellátást igénybe vevő aktív közreműködése.

Az Intézmény az étkeztetést a bentlakók életkori sajátosságainak, valamint az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően biztosítja, a szociális étkeztetésre vonatkozó szabályok figyelembevételével. Az ellátottak étkeztetése keretében napi háromszori étkezést – ebből egy meleg ebédet – szükséges biztosítani. Ha az ellátást igénybe vevő egészségi állapota indokolja, részére – orvosi javaslatra – speciális étkezési lehetőségről kell gondoskodni (pl. diéta, gyakoribb étkezés).

Az étkezés történhet az Intézmény étkezőjében történő felszolgálással, szükség esetén az ellátott szobájába történő szállítással, aki nem tud önállóan étkezni, azoknak a nővérek segítenek továbbá a fekvőbetegek ellátásakor gondoskodni szükséges a rendszeres folyadékbevitelről.

Ruházattal és textíliával való ellátás:

Az intézmény az ellátottaknak megfelelő minőségű, az évszakhoz, az időjáráshoz igazodó, ápolt, tiszta öltözettel kell rendelkezniük.

Ha az ellátott nem rendelkezik elegendő, illetve megfelelő ruházattal, akkor az Intézmény biztosítja számára a következő ruházatot:

• legalább három váltás fehér nemű és hálóruha,
• az évszaknak megfelelő, legalább két váltás felsőruházat és utcai cipő, szükség szerint más lábbeli.

A ruházat tisztításáról és javításáról az Intézmény a házirendben meghatározott módon gondoskodik.

Egészségügyi ellátás:

Az Intézmény biztosítja az ellátást igénybe vevők egészségügyi ellátását.

Az egészségügyi ellátás keretében az Intézmény köteles gondoskodni az igénybe vevő:

• egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításáról
• rendszeres orvosi felügyeletéről,
• szükség szerinti ápolásáról,
• szakorvosi ellátáshoz való hozzájutásáról,
• gyógyszerellátásáról,
• gyógyászati segédeszközeinek biztosításáról.

Az Intézmény rendszeres orvosi felügyelet keretében biztosítja az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának folyamatos ellenőrzését, az egészségügyi tanácsadást, a szűrést, az orvos által elrendelt vizsgálat(ok) elvégzését – ha az intézmény keretei között megoldható – gyógykezelését.

A műszakban lévő nővér az ellátottak egészségi állapotát érintő változásokról, illetve a velük kapcsolatos jelentősebb eseményekről eseménynaplót, átadónaplót vezet. A gyógyszer felhasználásáról egyéni nyilvántartó lapot vezetünk.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 52. § (2) és (3) bekezdése részletesen előírja azon gyógyszercsoportok körét melyet az intézmény által biztosítani szükséges alap gyógyszerkészletként, továbbá a lakók gyógyászati segédeszközzel való ellátását is részletesen szabályozza ugyanezen jogszabály.

Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ellátás

Az intézmény az alapgyógyszerkészletbe, valamint a rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükséglet körébe tartozó gyógyszerek, továbbá a gyógyászati segédeszközök közül elsősorban a közgyógyellátási igazolványra felírható, illetve a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszert és gyógyászati segédeszközt biztosítja. Az alapgyógyszerkészletről részletes és pontos tájékoztatást ad az intézmény az ellátást igénybe vevő részére.

Az alapgyógyszerkészlet körébe tartozó gyógyszereken túlmenően felmerülő egyéni gyógyszerszükséglet költségét, ideértve a gyógyszerért külön jogszabály alapján dobozonként fizetendő díj költségét is az ellátást igénybe vevő viseli.

Az intézmény viseli az ellátást igénybe vevő rendszeres és eseti egyéni gyógyszerszükségletének:

• teljes költségét, ha az ellátást igénybe vevőnek a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át, illetve ha a térítési díjat úgy állapították meg, hogy az vagyont is terhel 30%-át, vagy részére a költőpénzt az intézmény biztosítja
• részleges költségét, ha az ellátást igénybe vevőnek a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme meghaladja a nyugdíjminimumnak 20 százalékát, azonban ez a jövedelem nem fedezi az ellátást igénybe vevő egyéni gyógyszerszükségletének költségét. Ebben az esetben az intézmény az ellátást igénybe vevő jövedelmének a költőpénz összegét meghaladó részét az egyéni gyógyszerszükséglet mértékéig kiegészíti.

A gyógyászati segédeszköz ellátása körében az intézmény feladata a vényre felírt testtávoli eszköznek (pl. a különböző támbotok, járókeretek, kerekesszékek, szoba-vécé stb.) az intézmény költségén, a testközeli segédeszköznek (pl. a szemüvegek, lúdtalpbetétek, gyógycipők stb.) az ellátott költségén történő biztosítása.

Ha a testközeli segédeszköz költségeinek viselésére az ellátott jövedelmi helyzete alapján nem képes, a költségviselés tekintetében a térítésköteles gyógyszerekre vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.

Mentálhigiénés ellátás

A mentálhigiénés ellátás megszervezésének arra kell irányulnia, hogy az ellátást igénybevevő testi – lelki aktivitását megőrizze, s a lehetőségeknek megfelelően fejlessze. A komplex gondozás megvalósításának elengedhetetlen feltétele az ellátottak mentális gondozása és foglalkoztatása.

Az ellátottakkal folytatott mentálhigiénés munkában kulcsszerepe van a különféle kreatív csoportterápiás módszereknek. A zárt közösségben élő idősek, ha nincs mit tenniük, unatkoznak, türelmetlenek lesznek önmagukkal és társaikkal szemben, és ez nemcsak a kedélyükre és a közérzetükre, de az egészségükre is károsan hat. 

Az idősek érzelmi-, hangulati életének, társas kapcsolatainak alakulása a közösségi élet, a tevékenységek rendszerében valósul meg. A közösségi élet tartalma ezekben, valamint az ezeket kísérő közös élményekben, kapcsolatokban formálódik.

Az ellátás körében megvalósítandó:

• a személyre szabott bánásmód feltételeinek javítása
• konfliktushelyzetek megelőzése, kezelése
• szabadidő kulturált eltöltésének segítése
• családi és társadalmi kapcsolatok fenntartásának segítése
• gondozási és rehabilitációs tervek megvalósításának segítése
• hitélet gyakorlása feltételeinek biztosítása
• kis közösségek, társas kapcsolatok kialakulásának elősegítése
• intézményi életformához való alkalmazkodás elősegítése
• foglalkoztatás szervezése
• az ellátottak interperszonális kapcsolatainak segítése
• társintézményekkel kapcsolat építése
• rendezvények, kulturális események szervezése, a szabadidő kulturált eltöltése érdekében
• szükség szerint szervezi az elhunyt lakókkal kapcsolatos kegyeleti teendőket.

Az ellátást igénybevevő korának, egészségi állapotának, képességeinek és egyéni adottságainak figyelembevételével szükséges szervezni:

• az aktivitást segítő fizikai tevékenységeket (séta, sporttevékenység, fekvőbetegek levegőztetése, ágytorna, stb.),
• a szellemi és szórakoztató tevékenységeket (pl. előadások, olvasás, felolvasás, rádióhallgatás, tévénézés, kártya- és társasjátékok, vetélkedők, zenehallgatás stb.),
• a kulturális tevékenységeket (pl. rendezvények, ünnepségek, névnapok, kirándulások, kiállítások stb.).

Az intézményi jogviszonyban álló személy intézményen belüli foglalkoztatása az egyéni gondozási tervben foglaltak szerint, az ellátott meglévő képességeire építve, korának, fizikai és mentális állapotának megfelelően fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében biztosítható.

A bentlakásos intézmény az ellátottak meglévő képességeinek szinten tartása és fejlesztése érdekében szocioterápiás foglalkozásokat szervez.

A szocioterápiás foglalkozások formáit az ellátást igénybe vevő életkorának és egészségi állapotának, képességeinek megfelelően kell megválasztani, az egyéni gondozási tervben megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban.

Szocioterápiás foglalkozások formái:

• munkaterápia
• terápiás és készségfejlesztő foglalkozás

Munkaterápiás foglalkozás az Otthon belső, külső környezetének rendben tartásában, kisebb fizikai, nem megerőltető munkában (pl. az ebédlőbe megterítés, ebéd után a leszedésben segítés, virágültetés, és azok öntözése, stb..) való részvétel.

A munkaterápiában résztvevő ellátott munkaterápiás jutalomban részesíthető. A munkaterápiás jutalom gyakoriságáról, a jutalomban részesülő személyekről, valamint annak alkalmankénti összegéről a munkaterápiában való részvétel figyelembevételével az intézmény vezetője határoz. A terápiás és készségfejlesztő foglalkozás célja a megmaradt képességek fejlesztése, szinten tartása. A terápiás foglalkozás az intézmény környezetében, foglalkoztató helyiségben történik.

A terápiás és készségfejlesztő foglalkozás keretében kreatív, művészeti, mozgás- és játékterápiák történnek.

Az ellátás igénybevételének módja:

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve, törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. Amennyiben az ellátást igénylő cselekvőképtelen, a kérelmet, indítványt a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő.

A kérelmet az intézményvezetőjéhez kell benyújtani.

A megállapodás tartalmazza:

• az intézményi ellátás időtartamát,
• az intézmény által nyújtott szolgáltatás formáját, módját, körét,
• a személyi térítési díj megállapításra, fizetésre vonatkozó szabályokat.