Edelényi Szociális Szogáltató Központ
3783 Edelény, Árpád út 29. Horváthné Ipacs Katalin intézményvezető 

Telefon: +36 4... megnézem
+36 4... megnézem

szoco... megnézem
Mutassa térképen!

Gyermekjóléti Szolgálat

 „A gyermek az elevenség, az öröm, a jövőbe ható ígéret,

a bilincsbe nem vert ember, az igazán igaz Isten.”

/Ady Endre/

 

A gyermekjóléti szolgálat feladata, célja:

A gyermekjóléti szolgálat feladatait - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 40. § rendelkezései alapján látja el.

A gyermekjóléti szolgáltatás célja, hogy hozzájáruljon a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének és a családban történő nevelés elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családból történő kiemelésének megelőzéséhez, a családból kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése.

 

A gyermekjóléti szolgáltatást ellátások teljesítésével (gondozással), ellátások közvetítésével (szolgáltatás) vagy szervező tevékenységgel (szervezés) kell biztosítani.

A gyermekjóléti szolgálat szolgáltatás közvetítésével segíti elő a gyermek vagy családtagja hozzájutását valamely - nem a szolgálat által nyújtott - szolgáltatáshoz.

A gyermekjóléti szolgálat szervezési feladatai körében gondoskodik a szabadidős programok, a gyermekvédelmi feladatokat ellátó személyek és intézmények együttműködésének a szervezéséről.

Feladatai:

  • Folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. A veszélyeztetett gyermekekről nyilvántartást vezet, családgondozással megpróbálja megszüntetni a veszélyeztetettség okait.
  • A krízishelyzetbe került egyének és családok segítése, az okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése céljából egyéni és csoportos szolgáltatások biztosítása.
  • Meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket.
  • A veszélyeztetettség fokától függően javaslatot tesz a gyermek védelembe vételére, családgondozását a gondozási-nevelési terv alapján végzi, amelyet a gyermekkel és a szülővel közösen készít el.
  • A településen kiépíti és működteti a jelzőrendszert, tagjainak havi rendszerességgel esetmegbeszélést szervez.
  • Segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását.
  • Felkérésre környezettanulmányt készít.
  • Kezdeményezi új ellátások, szolgáltatások bevezetését.
  • A területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit.
  • Biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket.
  • Részt vesz a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában, a drogstratégiai program kidolgozásában, gyakorlati megvalósításában.

A családgondozók elérhetősége:

Edelény, Borsodi út 2. szám

Tel.: 48/525–142, 48/778-101

e-mail címe: csaladsegites@gmail.com

 

Kistérségi feladatellátás a gyermekjóléti szolgálat tekintetében az alábbi időpontokban történik

Minden páros hét hétfői napján:

900-1000               Lak

Minden páros hét szerdai napján:

900-1200               Abod, Balajt, Ládbesenyő

Minden páros hét csütörtöki napján:

1000-1100            Szakácsi

A gyermekjóléti szolgálat által ellátott települések:

A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében végzendő feladatok:

  • A gyermek, illetve szülője tájékoztatása mindazokról a jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával, családban történő nevelkedésének elősegítésével.
  • A különböző szociális támogatásokhoz, ellátásokhoz való hozzájutás érdekében ügyintézési, kérelem előterjesztésben, segítséget nyújt. Tájékoztatja a gyermeket, illetve a szülőt az igénybe vehető jogi képviselet lehetőségéről.
  • Szükség esetén kezdeményezi a támogatás megállapítását, az ellátás igénybevételét a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál, szolgáltatónál,
  • A gyermeket, illetve a szülőt (törvényes képviselőt), életvezetési tanácsadás keretében felkészíti a támogatás célszerű felhasználására.
  • Felhívja a gyermek, illetve a szülő (törvényes képviselő) figyelmét, tájékoztatást nyújt a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés tanácsadások igénybevételére, családkonzultáció lehetőségéről. Tájékoztatást nyújt azok céljáról, feltételeiről.
  • A gyermekjóléti szolgálat a szociális válsághelyzetben levő várandós anyát tájékoztatja az őt, illetve a magzatot megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról. Segíti a támogatásokhoz, ellátásokhoz való hozzájutásban. Személyes segítő kapcsolat keretében közreműködik problémái rendezésében.

A Gyermekjóléti Szolgálat által ellátott gyermekek veszélyeztetettségének okai:

  • Magatartási problémák
  • Anyagi problémák
  • Lakáskörülmények
  • Egészségügyi problémák (tartós betegség, magatartási vagy tanulási zavar)
  • Bántalmazás (testi, érzelmi, szexuális)
  • Testi, lelki elhanyagolás
  • Tankötelezettség elmulasztása
  • Családi konfliktus
  • Kortárscsoportok negatív hatása
  • Szülők, család életvitele (szenvedélybetegség, antiszociális viselkedés)

A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében teendő feladatok:

Olyan észlelő- és jelzőrendszer működtetése, amely lehetővé teszi a gyermekeket általában veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermek veszélyeztetettségének időben történő felismerését. Ennek keretében figyelemmel kíséri a településeken élő gyermekek életkörülményeit és szociális helyzetét, gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségletét, gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét.

A gyermekjóléti szolgálat az észlelő- és jelzőrendszer részét képező, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó személyek és intézmények bármely gyermek veszélyeztetettségével kapcsolatos jelzését fogadja, és a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében.

A családgondozó havi rendszerességgel esetmegbeszélést tart. Az esetmegbeszélés célja a szolgáltatásra rászoruló gyermeket és családot érintő információk cseréje, azok rögzítése, a feladatok meghatározása, illetve elosztása a részt vevő szakemberek és egyéb meghívottak között. Az esetmegbeszéléseken részt vesznek az óvoda és az iskola gyermekvédelmi felelősei, a védőnő, rendőrség munkatársa, a Családsegítő Szolgálat családgondozója, valamint a gyámügyi előadó.

Szükség esetén esetkonferenciát hívhat össze a családgondozó, amelynek témája egy bizonyos gyermek problémája. Ekkor az esetben illetékes szakemberek és a családtagok kerülnek meghívásra.

Évente egy alkalommal megszervezi a település gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról szóló esetmegbeszélést, amelyen át kell tekinteni a település gyermekvédelmi rendszerének működését, és javaslatot kell tenni annak lehetőség szerinti javítására.

A gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében végzendő feladatok:

A kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló családgondozás körében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója személyes segítő kapcsolat keretében támogatást, segítséget nyújt a gyermeknek az őt veszélyeztető körülmények elhárításában, személyisége helyes irányú fejlődésében.

Segíti a szülőket a gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében, a családban jelentkező működési zavarok megszüntetésében.

Kezdeményezi és a gyermeknek nyújtott gyermekjóléti ellátásokkal összehangolja a szülők és más hozzátartozók részére a szociális alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást.

Ezek biztosítására a családgondozó - a gyermek és a szülő (törvényes képviselő) közreműködésével – gondozási-nevelési tervet készít. A gondozási tervet ismertetni kell a gyermekkel és a szülővel (törvényes képviselővel).

A családgondozó - a gyermek és a szülő (törvényes képviselő) közreműködésével - szükség szerint, értékeli a gondozás eredményességét, és a megállapításokat a helyzetértékelésben rögzíti.

A gyermekjóléti szolgálat a családi konfliktusok megoldását az érintett családtagok közötti közvetítéssel, illetve más konfliktuskezelő, családterápiás módszer alkalmazásával segíti elő, vagy javaslatot tesz ilyen szolgáltatás igénybevételére.

A gyermekjóléti szolgálat elősegíti, hogy a szülők - akik a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése, illetve a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás rendezése céljából indított eljárás résztvevői - értesüljenek a konfliktuskezelő szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről.

Ha, a gyermek veszélyeztetettségét a gyermek, illetve szülőjének vagy más hozzátartozójának egészségi állapota vagy fogyatékossága okozza, a gyermekjóléti szolgálat egészségügyi vagy gyógypedagógiai ellátás biztosítását kezdeményezi.

Ha, a gyermekjóléti szolgálat valamely ellátás biztosítását kezdeményezi, előzőleg kísérletet kell tennie arra, hogy megnyerje a gyermek, illetve szülője (törvényes képviselője) együttműködését, kivéve, ha elháríthatatlan akadály vagy sürgős szükség áll fenn.

A gyermekjóléti szolgálat családgondozója, az eset összes körülményeinek feltárása után mérlegeli, hogy a kialakult veszélyeztetettség megszüntethető-e az önként igénybe vehető alapellátásokkal, vagy a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó, illetve egyéb hatósági intézkedés kezdeményezésére van-e szükség.

A gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések közül javaslatot tehet:

  • a gyámhivatalnak a gyermek védelembe vételére, illetve ideiglenes hatályú elhelyezésére vagy nevelésbe vételére.

A védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatok:

Ha a gyámhivatal felhívta a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját az alapellátás keretében történő segítségadásra, a gyermekjóléti szolgálat felveszi a kapcsolatot a gyermekkel, illetve családjával, és szükség szerint biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást.

A gyermekjóléti szolgálat családgondozója javaslatot tesz a gyermek védelembe vételére, ha a szolgálat előzetesen megkísérelte a veszélyeztetett gyermeknek az alapellátás keretében történő segítését, de az a gyermek vagy a szülő (törvényes képviselő) megfelelő együttműködésének hiánya miatt nem vezetett eredményre.

A védelembe vétel során a gyermekjóléti szolgálat kirendelt családgondozója a gyámhivatal határozata alapján biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást.

A védelembe vétel során a kirendelt családgondozó feladatai:

A gyermek gondozásának, ellátása szervezésének és a szülői nevelés támogatásának folyamatos biztosítása.

A gyámhivatal tájékoztatása - felülvizsgálat keretében, illetve szükség szerint - a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó körülményekről.

A családgondozó a szülővel és a gyermekkel fenntartott segítő kapcsolata során elősegíti, hogy a szülő, illetve a gyermek fogadják el a gondozási-nevelési terv céljait, és működjenek együtt a tervben meghatározottak teljesítése érdekében.

A szülő váljon alkalmassá, illetve legyen hajlandó a gyermeket veszélyeztető körülmények elhárítására és a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének biztosítására, annak érdekében, hogy a védelembe vétel megszüntetésére lehetőség nyíljon.

Amennyiben a gondozási-nevelési terv megvalósítása a szülő, illetve a gyermek megfelelő együttműködése miatt nem lehetséges, a családgondozó:

  • Módosítja a gondozási-nevelési tervet.
  • Felhívja a szülő, illetve a gyermek figyelmét arra, hogy a védelembe vétel sikertelensége esetén a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására kerülhet sor.
  • Javaslatot tesz a gyámhivatalnak a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására.

A családgondozó a védelembe vétel felülvizsgálata során tájékoztatja a gyámhivatalt a védelembe vétel körében végzett családgondozói tevékenységéről, és megindokolt javaslatot tesz:

  • A védelembe vétel fenntartására vagy megszüntetésére.
  • A gyámhivatal által teendő intézkedésekre.

Ha a családgondozó gondozási tevékenysége során azt tapasztalja, hogy a gyermek veszélyeztetettsége részben vagy egészben a szülő elhanyagoló magatartásából, a gyermek érdekét sértő helytelen pénzfelhasználásából következik, és a gyermek veszélyeztetettsége a gyermekjóléti alapellátások igénybevételével nem szüntethető meg,

  • a gyermekvédelmi nyilvántartás adatlapjának megküldésével kezdeményezi a gyámhivatalnál a gyermek védelembe vételét és ezzel egyidejűleg a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását, feltéve, hogy a gyermeket még nem vették védelembe, vagy
  • helyzetértékelést készít és a gyermekvédelmi nyilvántartás adatlapjának megküldésével a gyámhivatalnál kezdeményezi a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását, feltéve, hogy a gyermeket már védelembe vették.

A gyermekjóléti szolgálat által korábban nem gondozott gyermek esetén a gyermekjóléti szolgálat a járási hivatal megkeresésére, a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül megvizsgálja a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségességét és tájékoztatja a járási hivatalt a vizsgálat eredményéről.

 

A családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, illetve utógondozási feladatai:

A gyermekjóléti szolgálat családgondozója a családból kiemelt gyermek visszahelyezését segítő családgondozást a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján teljesíti.

A gyermekjóléti szolgálat családgondozója együttműködik a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vagy a nevelőszülői hálózatot működtető, illetve a gyermekotthon családgondozójával. Az együttműködés keretében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója elsősorban a szülőket támogatja a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban.

A gyermekjóléti szolgálat családgondozója a családgondozást különösen a következő szolgáltatásokkal teljesíti:

  • Személyes segítő kapcsolat keretében a szülő és a gyermek kapcsolatának helyreállítása, továbbá folyamatos kapcsolattartásuk segítése.
  • A szülők nevelési, gondozási, háztartásszervezési ismeretei gyarapításának támogatása.
  • Közreműködés a család lakáskörülményeinek rendezésében, a lakás felszerelésének és berendezésének elfogadhatóvá tételében.
  • Szülők szociális és egyéb ellátásokhoz való hozzájutásának, ügyeik intézésének támogatása.
  • Társadalmi szervezetek és önkéntes segítők közreműködésének kezdeményezése.

A gyermekjóléti szolgálat családgondozója javaslatot tesz a gyámhivatal felé a kapcsolattartás formájának és módjának megváltoztatására, ha a szülők körülményeiben, életvitelében beállott változás azt indokolttá teszi.

A gyermekjóléti szolgálat családgondozója a családjába visszahelyezett gyermek utógondozását a gyámhivatal határozata alapján látja el.

Az utógondozás célja a gyermek családjába történő visszailleszkedésének, tanulmányai folytatásának vagy iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelő munkahely-felkutatás segítése.

Az utógondozás során a gyermekjóléti szolgálat családgondozója együttműködik a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózatot működtető szakszolgálat utógondozójával.

Segíti a gyermek családjába történő visszailleszkedését, tanulmányai folytatását, munkahely felkutatását.

Az örökbefogadással kapcsolatos feladatok:

Az átmeneti nevelésbe vett gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánítására irányuló eljárás során a gyermekjóléti szolgálat családgondozója a gyámhivatal megkeresésére:

  • Környezettanulmányt készít a gyermek szüleinél.
  • Véleményt ad arról, hogy az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás a gyermek érdekét szolgálja-e.

A gyermekjóléti szolgálat családgondozója környezettanulmányt készít az örökbe fogadni szándékozó személy családi és lakáskörülményeiről.

Az örökbefogadás előtti eljárásban a szakszolgálat, az örökbefogadás iránti kérelem elbírálása előtt a gyámhivatal megkeresésére.

A gyermekjóléti szolgálat családgondozója a gyámhivatal megkeresésére figyelemmel kíséri az örökbe fogadni szándékozó személyhez gondozásra kihelyezett gyermek ellátását, a szülő-gyermek kapcsolat alakulását, a gyermeknek a családba történő beilleszkedését, és a gyámhivatal által kitűzött határidőre megküldi az örökbefogadásra vonatkozó javaslatát.

Általános családgondozói tevékenység Edelény város és a kistérség feladat ellátásában:

A gyermek egészséges testi-, értelmi-, érzelmi-, erkölcsi fejlődése érdekében:

  • Családgondozás a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására
  • Családi konfliktusok megoldásának elősegítése, családkonzultáció
  • Rendszeres családlátogatás
  • Hivatalos ügyek intézésének segítése
  • Szociális ellátásokhoz való hozzájutás segítése
  • Tájékoztatás, információnyújtás
  • Felkérésre környezettanulmány készítése.
  • Adományok fogadása, és továbbítása

A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevételének módja, feltételei:

  • önként mindazok körében, akik a Gyermekjóléti Szolgálathoz fordulnak segítségért, annak érdekében, hogy a kialakult probléma megszűnjön.
  • más intézmények jelzését követően
  • hatóság által kötelezett formában
  • igénybevétele a településen élők számára díjtalan

Szolgáltatásainkat úgy szervezzük, hogy az ellátási területen élő gyermekek számára elérhetőek legyenek.

Az alapellátás keretében nyújtott személyes gondoskodást a jogosult gyermek és családja részére a lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső területen biztosítjuk.

A gyermekjóléti szolgáltatás nem korlátozódik kizárólag a veszélyeztetett gyermekekre, tevékenysége kiterjed a településeken élő valamennyi gyermekre.

A szolgáltatás igénybevétele általában önkéntes. A szülő vagy a gyermek kizárólag törvényben meghatározott esetekben kötelezhető az ellátás igénybevételére. A szolgáltatás igénybevétele térítésmentes.

Szakmai együttműködés:

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a Gyermekjóléti Szolgálatok számára feladatként jelöli meg a jelzőrendszer kiépítését és működését.

A gyermekjóléti szolgáltatás olyan észlelő és jelzőrendszert működtet, amely lehetővé teszi a veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermekek veszélyeztetettségének időben történő felismerését, mihamarabbi enyhítését, megoldását.

Ennek keretében a jelzőrendszerrel együttműködve figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek:

  • életkörülményeit és szociális helyzetét
  • gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségletét
  • gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét.

A Gyvt. 17.§-a szerint a jelzőrendszer tagjai az alábbiak:

  • az egészségügyi szolgáltatók, a védőnői szolgálat, a háziorvos, házi gyermekorvos,
  • a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, központ, illetve más gyermekjóléti szolgálat
  • a közoktatási intézmények, a nevelési – oktatási intézmény és a nevelési tanácsadó
  • rendőrség
  • ügyészség
  • bíróság
  • menekülteket befogadó állomás, menekültek átmeneti szállása
  • társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.

Ezen intézmények és személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén, valamint hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.

Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és gyermekek érdekeit képviselő szervezet is élhet. Pl.: lakóközösségek, szomszédsági rendszer, boltok, vendéglátó ipari egységek stb.

Az itt felsorolt személyek és intézmények kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni. A jelzőrendszer tagjainak szakmai tevékenységük során kötelességük a titoktartás és az információk felelős kezelésének biztosítása.

A jelzőrendszer tagjai minden esetben írásban teszik meg a jelzésüket a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai által kidolgozott jelzőlapon. Az esetgazdát az intézményvezető jelöli ki, a kollégák leterheltsége és személyiségének figyelembe vételével.

A jelzést követően 15 napos határidővel írásbeli tájékoztatást nyújt szolgálatunk a jelzést tevő számára.

A Gyermekjóléti Szolgálatunk az észlelő- és jelzőrendszer tagjaival minél hatékonyabb kapcsolattartás kialakítására, fenntartására törekszik.

Prevenciós programok szervezése:

  • Családtervezés, nem kívánt terhesség megelőzése (a serdülőkorban lévő lányoknak prevenciós program szervezése);
  • Csoportfoglalkozások indítása (pl.: drogprevenció, bűnmegelőzés, konfliktuskezelés)
  • Információs szolgáltatás működtetése:
    • a szociális szolgáltatások igénybevétele érdekében.,
    • természetbeni (pénzbeli) juttatások igénybevétele.
    • Kistérségi helyiségekben szórólapok terjesztése.

Szabadidős programok:

  • Játszóházak szervezése (pl. húsvét, anyák napja, karácsonyi)
  • Ügyességi versenyek szervezése a nyári szünetben
  • Nyári tábor megszervezése, megrendezése
  • Kirándulások szervezése
  • Sportvetélkedők
  • Családi szabadidős programok
  • Mikulás ünnepség szervezése
  • Karácsony megünneplése

Jogvédelem:

Gyermekjogi képviselő

Lovas János Tibor

Elérhetősége:               06-20-489-9624

Levelezési cím:             Észak-Magyarországi Regionális Iroda I.

Miskolc, Kálvin János u. I/A. I em. 102. sz.

 

Gyermekek jogai:

A gyermekek számára biztosított jogok az emberi jogok különleges részterületét képezik.

Minden gyermeknek joga van az élethez, a szociális biztonsághoz, oktatáshoz, ahhoz, hogy szabad véleménynyilvánításhoz való jogát ne korlátozzák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe is vegyék.

A gyermeket megilleti a pihenéshez és a szabadidő eltöltéséhez, a korának megfelelő játékhoz és szórakoztató tevékenységekhez való jog.

A gyermeket szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon lehet elválasztani.

A gyermek jogainak érvényesítése és védelme során kiemelt szerepe van a rendőrségnek, ügyészségnek, bíróságnak, a települési önkormányzat jegyzőjének, a gyámhivatalnak, a gyermekjóléti szolgálatnak, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak és az állampolgári jogok országgyűlési biztosának.

A szociális szolgáltatást végzők jogai:

A szociális ágazatban foglalkoztatottak, illetve a munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. Kiégés elleni védelem biztosítása.